Újra itt vagyunk. Másodszorra választottuk Puerto del Carmen városát szállásunk helyszíneként. Elhelyezkedésének köszönhetően ideális pihenéshez, búvárkodáshoz és remek kiindulópont csillagtúrázáshoz, bár Lanzarote szigetén semmi sincs igazán messze.
Kíváncsisággal teli nyitottunk be apartmanunk ajtaján…és igaz, a booking.com-ra feltöltött képek valósak. Szemet gyönyörködtető, lelket simogató panoráma tárult elénk az óceánra a nappaliból és a teraszról egyaránt. Pont, ahogy elképzeltem! Ilyenkor mindig eszembe jut ez a mondat: „Kérd és megadatik”.
Megérkezésünk örömére egy „welcome” itallal kiültünk a teraszra, elmerülve a harmóniát sugárzó látványban. Egyszeriben, két papagáj szállt le közénk, köszöntve minket az itt és mostban. Megfűszerezvén, az addig is tökéletesnek vélt pillanatot.
Puerto del Carmen vs világjárvány
Esti sétánk során látható vált számunkra, hogy ide Puerto del Carmen-be is elért a világjárvány. A város két részből áll: az Old Harbour, azaz a régi városrészből és az új üdülő övezetből. A központban magányosan ácsorgott egy modern stílusú karácsonyfának álcázott díszes tárgy. Hátterében a nyüzsgés emlékét csupán már őrző, bezárt vagy gyér vendéglétszámú éttermek és bárok csendesítik el a városközpontot. Legutóbbi ittlétünk kedvenc, mondhatni törzshelyét a Flatboat éttermet is meglátogattuk eme estén. Jó volt látni, hogy ők túlélték és működnek. Átálltak az elvitelre, ami érthető. Vendégeik túlnyomó része az itt élő angolokból áll, akik járvány ide vagy oda, rendszeresen betérnek egy pofa sörre vagy ötórai tea helyett, egy gin tonikra.
Puerto del Carmen legnagyobb strandja, a Playa Grande mellett elnyúló sétányon ázsiai, indiai, a mindent kínáló – spanyol konyha, pizza, pasta, steak- éttermek sokasága várja az ide látogatókat. Néhányan itt is bezártak. Kevés számomra a betérni érdemesnek tűnő vendéglátóhely. Ezen az óceánparti úton visszafele haladva, azon elmélkedem, vajon az emberiség megértett-e bármit is a világjárvány üzenetéből. Számomra a szomorú valóság mutatkozik meg. Az emberek többsége a teraszokon, akár egész délután egymáshoz közel ülve alkohol mellett vidítja fel önmagát, a szerencsejátékról már nem is beszélve.
Miközben csupán pár lépésre, a nap melengető sugarai alatt, az óceán nyugtató morajlásának hallgatásával lakozik egy természetadta hely, a homokos óceánpart… ahol igazán békéssé válhatunk mi emberek.